A játék megcsúfolása

A játék megcsúfolása

Sok teniszkedvelő kérdezte: "nem tudod megérteni Victort?" Más, semmit sem kedvelők meg egyenesen támogatták: "Hajrá, jól megadta a lelátóknak, mert zaklatták".

Megértem én Victor Hănescut, mégpedig nagyon jól. A második fordulóban a török Ilhannal játszott meccse alatt próbáltam a televízióban Băsescu egyik tanácsnokával beszélgetést folytatni. Az illetőnek folyamatos szómenése volt, minden jelenlévő irányába hatalmas szóáradatokat indított, a párbeszéd minden lehetőségét kizárva. Pontosan úgy, ahogy az agresszív rajongók meggátolnak abban, hogy játssz. A műsor alatt néhányszor átfutott az agyamon a gondolat, hogy egy csavarintos káromkodás kíséretében elhagyjam a stúdiót, és megnézzem Victor meccsét, minthogy a mélyen tisztelt elnöki tanácsossal vesztegessem az időmet. Ugyanez a gondolat kerülget a szószátyárok, politikusok, újságírók, elemzők stb. láttán, akik csak azért lepik el a képernyőket, hogy zajt csináljanak, tengernyi nagy szürke zajt.

Megértem Victort, de nem értek egyet vele. Megkérte a fő játékvezetőt, hogy lépjen közbe és csendesítse le a rendbontókat. Amaz nem érezte szükségét. Ha nincs megelégedve a játékvezető hozzáállásával, Hănescunak lett volna lehetősége kérni felsőbb hatóságok közbelépését, a torna igazgatójáét, az ATP képviselőiét, a szabályzat megengedi. Nem pedig focis mezbe öltözni, számmal a hátán, káromkodni és köpdösni a nézőket, mint Ghenceán vagy Giuleşti-en. A hivatásos sportember jelentkezési lapjában szerepel az önuralom, a provokációval szembeni türelem. Főleg mivel a közönség ellenséges hangulata a sötétség beálltában reménykedő Hănescu időhúzási kísérleteinek volt az eredménye.

Aztán Victor valami súlyosabbat is cselekedett: megcsúfolta a teniszt, mímelte. Szándékosan kívülre szerválva, gúnyolódva, elsősorban szakmáját kicsinylette le. Végül nem volt hajlandó tovább játszani, és elhagyta a pályát, amit egy hivatásos sportember sosem tesz: bármennyire is megcsalatva érzi magát, az utolsó labdáig a pályán marad, mert a játék must go on, még itt, Wimbledonban is.

Az elkövetkező hónapokban sok román polgár érzi majd magát megcsalatva, megszégyenítve, megcsúfolva. Ha mindegyikük szabad utat enged frusztrációjának és dühének, akkor bizony talán vérrel is keveredő köpetben fogunk úszni. És még akkor is, ha nem létezik egy olyan erkölcsi fellebbviteli bíróság, amelyben (Prigoană úr beszédmodorából merítve) az ördög épít templomokat, mindannyian nem hagyhatjuk el a játékteret.

UI. Röviddel azután, hogy pontot tettem a cikk végére, Angliától egész egyszerűen ellopták a gólvonalon legalább 30 cm-rel túli gólját a Világkupa nyolcaddöntős meccsén Németországgal. Gondolják, hogy az angolok nem lépnek majd pályára, miután megnézik a szünetben a visszajátszást? Szerintem visszamennek, mert a szabályzat kimondja, hogy akármennyire téves lenne is a bírók döntése, azt csak utólag lehet büntetni, és a gól érvénytelen marad. És ezt tiszteletben fogják tartani.

Intră în comunitatea Facebook Gândul, locul unde ziarul vorbeşte cu tine