Boc uram, a bolgárok kiröhögik a válságunkat!

Boc uram, a bolgárok kiröhögik a válságunkat!

Újabb illúzióval lettünk szegényebbek: Romániának a "szomszéd kecskéje" gazdasági mutató szempontjából is rosszul áll a szénája. Eddig ha valaki azon jajgatott, hogy milyen nehéz nálunk, azonnal a környező országok példáit vagdosták a fejéhez. De Bulgária kecskéje a torkunknak ugrott. Déli szomszédunk miniszterelnöke szemtelenül nyilatkozta, hogy Bulgária jobban viseli majd a gazdasági megrázkódtatásokat, mint Románia. És mit ad isten, Baker úr, a Nemzetközi Valutaalap romániai és bulgáriai küldöttségének vezetője igazat adott neki, mondván, hogy Szófia már átlépett a gazdasági helyreállás időszakába. Ez a mondat megsemmisítő erővel hat azokra a politikusokra, akik néhány éve nyilvánosan háborogtak, mert szerintük a Nyugat egy kalap alá veszi kis országunkat a csalamádé-gyárosokkal. Hogy lehet, hogy nálunk még meg sem kezdődött rendesen a válság, és a Bojko Boriszov miniszterelnök vezette bolgárok már át is keltek a sivatagon?! Súlyosabb tény azonban, hogy a bérek 25 százalékos megkurtítása után a romániai tisztviselőknek és tanároknak kisebb fizetésük lesz, mint Dunán túli kollégáiknak. A legrosszabbul az orvosok állnak, akik 27%-kal kevesebbet fognak keresni a bolgárokhoz képest.

A jelenség magyarázata egyszerű: a válságkezelési intézkedések szempontjából még hosszú évekig fogjuk bámulni a bolgárok tarkóját, amin kevésbé hatol át a politikai demagógia. Nem kurtították meg a béreket, csak befagyasztották, de még csak hozzá sem nyúltak az adófizető magánszféra illetékeihez. Egyébiránt a jóváhagyott válságkezelési intézkedések közül 20 szakszervezeti tagoktól vagy üzletemberektől származik. Ellenben mindent megtettek, amiről mi csak beszélgetünk. Például nálunk Berceanu felvetette, hogy a nagyteljesítményű autók tulajdonosai fizessenek pótdíjat, de ezt senki meg nem hallotta. A Q7 a politikum Loganja, még jó, hogy tulajdonosaik nem kaptak rá állami támogatást is. Ellenben a bolgárok már rég elfogadták a 150 lóerőnél nagyobb teljesítményű autók pótdíját. Náluk már áttértek a nők esetében a nyugdíjkorhatár megemelésére, ahogy azt az Európai Bizottság is ajánlja, míg nálunk a kormány tükör előtt próbálgatja el, hogyan fogja ugyanazt megtenni. Enyhén megemelték a szeszesital-, dohányáru- és üzemanyag-illetékeket, és nem úgy tekintettek a csempészet visszaszorítására, mint egy olyan költségvetési forrásra, ami majdan jól hasznosítható lenne.

Gyakorlatilag Emil Boc olyan miniszterelnök, aki inkább egy polgármesteri hivatal titkárára, semmint kormányfőre valló, kis léptékű reformokat vezet be. Legutóbb Boc diadalmasan jelentette be, hogyan csökkentette a benzinkvótát néhány közintézményben. Mintha ez egy jelentős válságkezelési intézkedés lenne. A bolgárok még ebben az esetben is egyszerűbben és hatékonyabban jártak el: egyenesen a szolgálati autók számát csökkentették. Röviden, egy szép nap a parlamentjük 40 limuzinnal kevesebbet számlált, úgyhogy csökkent a benzinköltség, de a javítással meg a sofőrökkel kapcsolatos és egyéb költségek is. Az intézmény vezetője, a bolgár Geoană, egy tízéves BMW-vel közlekedik, anélkül hogy ezzel dicsekedne. De Emil Boc, Videanu és Udrea még most sem válsághoz szokott miniszterek. Politikusok maradtak, akik megrekedtek az ellenzékkel való "nem, mert ti loptatok többet!" előjelű meddő vitákban. Rendben van, Boc uram, igaza van: a szociáldemokraták és a nemzeti-liberálisok tolvajok voltak meg illetéktelenek is, de ennek semmi köze ahhoz, hogy most azonnal kellene valamit tenni. Ébresztő! Bulgária megelőzött, de már ott lohol a sarkunkban Albánia is...

Intră în comunitatea Facebook Gândul, locul unde ziarul vorbeşte cu tine