Jobb volt Ceauşescu idején

Jobb volt Ceauşescu idején

Mădălina Manole öngyilkos lett, a Ceauşescu-házaspárt kihantolták, Dan Diaconescu az elnöki székben. Miután néhány hetet Amerikában töltöttem, repülőjegyet cseréltem, hogy mihamarabb hazatérhessek, többek között azért, mert a tej banánízű volt, a banán halízű, a hal kenyérízű, a kenyér a szállodaszoba levegőjének ízét hordozta, és minden, de minden az ízesített gumióvszerre emlékeztetett. Ugyanezzel a szájízzel maradok a bombahírek, bréking nyúzok és piros jelzések után, amelyek az utóbbi időben elárasztják a képernyőket. Ceauşescu földi maradványai, Mădălina rovarirtott teteme és D. Diaconescu, aki hüvelykujjával üzen a képernyőn a népnek - mind ugyananabból a sűrű, csiricsáré és zsíros alapanyagból készülnek, amelyet aztán fényes hurkába töltenek: ha megnyomogatod, rögtön kezet kell mosnod. Újságíró pályatársaim hosszú napokig gyúrják ezt a masszát, gyagyás kérdéseket és "történelmi" baromságokat feszegetve ("Ceauşescu 1965 óta Románia elnöke!"), hogy némi nézettséget csikarjanak ki a sokoldalúan feljett bölcsek segítségével, akiket állandóan, ismételten a kamerák elé hívnak. Mégpedig azért, hogy kenyérré gyúrják ezt a masszát. Hát ez nehéz.

Kedves olvasók, én nem vállaltam, hogy ezekről a "bombahírekről" beszéljek a tévében, mert nem hiszem, hogy ezek manapság sokat mondanak Románia polgárainak. M. Manole süllyesztőbe került sztár volt, aki olyan önimádatba esett, hogy nem bírta elviselni a kudarcot és az öregkor közelségét. Öngyilkosságával gyermekét csapta be, akit senki nem kérdezett meg, hogy világra kíván-e jönni, és anya nélkül akar-e felnőni. S tette ezt egy olyan országban, ahol sok anyának alig van, amiből etetnie gyermekeit. Búcsúzom, és nem tudok mit mondani. Talán néhány szót közvetlenül az időjárás-jelentés előtt.

D. Diaconescu, a tévéképződmény, miután újból és újból szerepeltette C.V. Tudort és G. Becalit, azt gondolta, hogy eleget tanult megalomán nagyképűségből, és marhaság-sortüzet nyitott, hogy kifogja vitorlájukból a szelet. Csak sajnálni tudom a Vadim és Becali követőit, de mit mondhatnék azokról, akik készen állnak behódolni annak, aki kettejük egyvelegének karikatúrája?

Ceauşescu utódai, ha már nem tudják visszakövetelni a Nép Házát és az Elvtárs többi ingatlanját a Primăverii-ben és a nagyvilágban, és nem tudják visszahozni azokat az időket, amikor kiskirályok voltak, csakazértis elveszik, amit még lehet: a nemes hullák maradványait. De mi lesz, ha a DNS-vizsgálat kimutatja, hogy kutyacsontok csupán? Ez azt jelentené, hogy a Ceauşescu házaspár Észak-Koreában él? Vagy tán azt, hogy miután egy megérdemelt kirakatper után főbe lőtték, temetés helyett elégették őket, ahogy Elena Ceauşescu szerette volna elégetni a temesvári áldozatok ezreit? Na és? Hogy nem volt keresztény szertartás ? Kinek? A hirhedt párnak, aki egy adott pillanatban elrendelte, hogy a sajtóból kiiktassanak minden egyházra utaló szót, beleértve azt, hogy "kereszt" (A brassói gyors a Suceava-i járat útját keresztezi), aki lerombolta Bukarest templomait, akinek keresztjét a Ghencea temetőben, ahova állítólag visszahantolják, vörös csillag ékesíti? Arra vagyok kíváncsi, hogy a mai és a holnapi Romániában hány öregért lesz pénz misét mondatni ?
Kollégáimtól hallom, hogy a Ceauşescu-házaspár kihantolása elég jó nézettséget produkál, persze nem akkorát, mint Mădălina Manole önkiiktatása e vilából, de mégis. Elegen vannak, akik azt állítják, hogy jobb volt Ceauşescu idején, már ami az életszínvonalat illeti. Alulírott azt vallom, hogy jobb volt. Az intelligenciaszint tekintetében.

Intră în comunitatea Facebook Gândul, locul unde ziarul vorbeşte cu tine