ÉLŐ ELEMZÉS Kezdődik az igazi gazdasági válság

ÉLŐ ELEMZÉS Kezdődik az igazi gazdasági válság

Az Alkotmánybíróság pénteki döntése valójában senkit nem fog megmenteni. Senkit. Sőt. A nyugdíjasok fél évig örülhetnek nyesetlen nyugdíjaiknak, de továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a vásárlóerő csökken.

Az Áfa elkerülhetetlen növelése inflációhoz vezet, és az majd szépszerével végzi el azt, amit az állam erőszakkal akart. A Román Nemzeti Bank képviselői 15%-os inflációt jósolnak, ha az Áfa 24%-ra növekszik, több mint tíz százalékponttal többet, mint az a tavaszi becslésekben állt. Így a nyugdíjak nem 15%-kal fognak csökkenni, ahogy az állam akarta, hanem 10%-kal (mint vásárlóerő), az infláció miatt.

Sőt mi több, számolva a kormány nagyon lassú reakcióival a válsággal szemben, fennáll a veszély, hogy a nyugdíjasok egyáltalán meg sem kapják nyugdíjukat egy ideig, mivel az államnak nem lesz pénze. Valaminek a 85%-a még mindig jobb, mint a semminek a 100%-a.

Így vagy úgy, nyíltan vagy rejtetten, minden román polgár megfizet majd ezért a döntésért, amely nem feltétlenül azért szerencsétlen, mert arra kényszeríti a kormányt, hogy rekordidő alatt a bruttó hazai termék 1,3%-ának megfelelő bevételt szedjen össze, hanem mert késleltette a Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalásokat. Romániának nincs szüksége a Valutaalap pénzére, mert a Román Nemzeti Bank tartalékai rekord méretűek. Nem pénzre van az államnak szüksége, hanem bizalomra a hitelezést illetően. E bizalom nélkül a lej árfolyama zuhanni kezd, és az állami hitelek kamatai, belföldieké és külföldieké egyaránt, olyan szintekre ugrik, amit Románia nem tud megengedni magának.

A Boc-kormány által javasolt intézkedések, az állami alkalmazottak bérének 25%-os és a nyugdíjak 15%-os kurtítása, azért rosszak, mert el lehetett volna kerülni egy adott pontig. Elég lett volna, ha az állam kirúgja a közalkalmazottak 10%-át, és nem növeli a nyugdíjakat a 2009-es választási évben. Ezek az intézkedések rosszak, mert azt mutatják, hogy az állam képtelen csökkenteni a kiadásait és megnövelni a bevételeit.

Ezek az intézkedések azonban, amelyek az állam mint olyan és főleg a hatalom tehetetlenségét bizonyítják azzal a gazdasági káosszal szemben, amellyel Románia szembesült, az egyetlen járható utat jelentették volna a költségvetési hiány csökkentése és az üzleti környezet sértetlensége közötti, amúgy is elég bizonytalan egyensúly megtartására. A kormánynak csupán néhány napja van, hogy megtalálja és gyakorlatba ültesse azokat az intézkedéseket, amelyek által 1,6 milliárd euróhoz jut.
Szinte biztos, hogy az adók növeléséről van itt szó. Mivel az egységes adókulcs növelése vagy megbocsáthatatlan hiba, vagy egész egyszerűen fölösleges lenne (a vállalatok által termelt szimbolikus nyereség és valamennyi alkalmazott bérének sokkal drasztikusabb megadóztatásáról beszélünk), a román polgárok zsebéből nem a pénztárablaknál fogják kivenni a pénzt, ahol a bérüket felveszik, hanem a körforgás másik végén, a pultnál, ahol fizetnek.

Sőt mi több, még meglátjuk, hogyan fog erre reagálni az üzleti környezet. Ha nem tudják majd lenyelni a magasabb Áfa-kulcs keserű piruláját, a főnökök újra ki fogják rúgni alkalmazottaikat. A kevesebb alkalmazott kisebb társadalombiztosítási bevételt jelent a költségvetés számára, tehát végeredményben kevesebb pénzt a nyugdíjakra.

A pénteki döntés valójában senkin nem segített. A számla végösszege, amit mindannyian megfizetünk majd, több tízszerese lesz a megcsonkított nyugdíjakénak. Függetlenül attól, hogy mennyire rossz valamely válságellenes intézkedés, mindig van valami, ami még annál is rosszabb: annak a hiánya.

Intră în comunitatea Facebook Gândul, locul unde ziarul vorbeşte cu tine