Miért építettetek házat Romániában, jóemberek?

Miért építettetek házat Romániában, jóemberek?

"Miért építettetek házat ide, jóemberek?", érdeklődött tegnap az államelnök. Na ez például egy olyan kérdés, amit csak akkor tudsz feltenni, ha megfelelő körültekintéssel választod ki a terepet és a kormányőrségi nehézfiúkat. A Suceava megyei Pătrăuţi község árvízkárosultjainak talán még bűntudata is volt, hogy huszonegynéhány éve élnek a falu szélén, ahova néha ki-kijár a Szeret, falatozni a vályogházakból. Na de mondta volna Săuceşti-en, ahol az egész község már másodszorra kerül víz alá két éven belül, úgyhogy a falu már készen állt a népfelkelésre. Első alkalommal azért söpörte el őket az árvíz, mert nem volt töltés, másodszor pedig azért, mert - megint csak nem volt töltés. Homokzsákokkal töltötték fel a Szeret partját, ami úgy hömpölygött, mint a Duna egy szárazabb hónapban. Volt esze a kormányfőnek, hogy oda már nem látogatott el: valószínűleg nem kézzel illette volna a lapátot...

Az idei árvizek magyarázata tegnap érkezett Borbély Lászlótól: "Hihetetlen nagy esőzések, ami ellen nincs mit tenni". És a megoldással maga Băsescu államelnök rukkolt elő: "Azt, hogy a ház itt maradjon, el lehet felejteni. Költöztök. Költöztök felfelé". Hogy mennyire fel, azt nem mondta. A fákra nem lehet, mert már nincsenek; Moldovában két hektár erdőt vágnak ki naponta. És ugyancsak emiatt veszélyes a dombvidék is, mert a víz, mintha háztetőről ömlene, vagy pedig rád csúszik a domb mindenestül. Talán a helyes válasz az lenne, hogy "Romániától felfelé", mert itt már semmi sem biztos.

A kisgazdákat, akik idén nyáron is makacsul újratapasztják a vályogot, kezdik bolondnak nézni. Te, elviszi a házadat a víz 2008-ban, elviszi 2010-ben - testvér, miért építesz árterületre? Válasz: mert ott a település. Ha Dorohoi városában egy házat hatszor önt el a víz, valami baj van a házzal. Ha viszont a várost önti el többször a víz, akkor a töltéssel van baj. Nem viccből kiabálta valaki tegnap: "Hányingerem van attól, hogy idejöttök nézni a szerencsétlenségünket. Szívesebben látnék itt mérnököket". Ahá! Ha mindannyian úgy jönnének, mint Emil Boc, homokzsákot tölteni, az már nyereség volna az országnak. De tegyék is ezt addig, amíg lejár a mandátumuk.

Egy teljességében kiürített (2.000 fős) falu lakosait a pap vezette tegnap, mert a polgármester telefonon üzente meg, hogy "egy másik helyszínen" van. Na, akkor maradjon csak a pópa a polgármesteri hivatalban - az a másik meg a maga helyszínén. Ez lenne a közigazgatás természetes módon való megválasztása Romániában. De nem megy: civilizált ország vagyunk, tehát Romániát összevissza kell vezetni, ám törvényesen. Vagyis az ilyenek által, akik nem építenek semmit, de másoknak sem hagyják. Tavaly, amikor a margineai falusiak megunták, hogy az állam mind csak ígérgeti a hídjukat, amit elvitt az árvíz, összefogtak, és építettek ők egyet. Egy nap alatt készen volt. Hű, hogy rájuk rontott a főispánság és az útügy, hogy nincs pecsét és licit! Hát arra emlékeznek, hogy mi volt az oka a XXI. század első nagy árvizének, amikor négy méteres víz öntötte el a Bánságot? Átszakadtak a Ferenc József idejéből való, XIX. századi töltések.

Adok egy okot, hogy ezeknek, akik sétalátogatást tesznek az árvizeknél, miért áll érdekükben mérnököt küldeni. De szívesen várta volna Flutur megyefőnök az államelnököt, juhoktól tarkálló domboldalakkal a háttérben. De íme: a dombokon már nem lehetett férni az árvízkárosultaktól.

Intră în comunitatea Facebook Gândul, locul unde ziarul vorbeşte cu tine